Ismét egy híradás a Kőrösisek erdélyi útjáról. Most az Új Ember május 28-i számában. Köszönjük Albin bácsi!

Kedves Olvasók!
Ma kaptam a hírt Margittai Gábortól, (író, kritikus, esszéista, irodalomtörténész, egyetemi oktató, szerkesztő) a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának társszerkesztőjétől, hogy az e hétvégi számban megjelenteti az írásomat az erdélyi szórványban töltött napjainkról. 
Vegyék, olvassák minél többen!

A Duna Televízió Térkép című műsorában készült riport

Kedves Blogkövetők!
Holnap, május 18-án, pénteken 16.30 órai kezdettel riportot láthatnak  az erdélyi csavargókról a DUNA TV TÉRKÉP című műsorában! Nézzük együtt, éljük át újból a feledhetetlen pillanatokat!

Összefoglaló film:

A Katolikus Rádióban 2012. május 11-én elhangzott riport:
http://www.dunakeszikorosi.hu/korosi2010/letoltes/hatartalanul2012/MKR_hatartalanul_riport_20120511.mp3

forrás: http://www.katolikusradio.hu/?m_id=5&m_op=&datum=2012-05-11&ado=1

Képek a beszámoló órákról:
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulBeszamoloOrak

FIGYELEM!
HOLNAP (MÁJUS 11-ÉN, PÉNTEKEN) A KATOLIKUS RÁDIÓBAN, AZ AKVARELL CÍMŰ MŰSORBAN 3 PERCES RIPORT HALLHATÓ AZ ERDÉLYI CSAVARGÓKRÓL! A MŰSOR 9.30-KOR KEZDŐDIK, ÉS AZ UTOLSÓ BLOKKBAN HALLHATÓ A TELEFONOS BESZÉLGETÉS.

Képek az értékelő órákról:
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulErtekeloOrak

 Az utolsó nap köve:

Szerda:

Beszélő kövek:

Az alábbiakban néhány véleményt olvashatnak a gyerekek tollából:

"A tábor nagyon jó volt. Nagyon sok jó élményben volt részem, akadályversenyektől kezdve a túrázásokig."

"Talán ami legjobban tetszett, a kirándulások voltak. Nem csak a szabadban lehetett szép tájakat látni, de ha valaki nem csak a barátaival beszélt vagy aludt a buszon, akkor az ablak túloldalán csoda szép helyek tárultak elénk."

"Esti programként ami nagyon tetszett, az a vetélkedő volt."

"Ajánlanám a mostani hatodikosoknak, mert nagyon szép. Én mindent kiemelnék nekik, mert Erdély valami csodálatos. Erdélyre nincsenek szavak."

" A legjobb élmény egyértelműen az volt, amikor minden este leültünk és megnéztük az aznap készült képeket, és írtunk a blogra. De vetekszik vele a kedd esti akadályverseny. Ez volt az egyik legjobb utazásom!"

"Az itthon maradt évfolyamtársaimnak azt tudom mondani, hogy lemaradtak egy felejthetetlen utazásról."

"Nekem az volt a legjobb élményem, amikor 187 magyar honfitársunk sírkövét tisztítottuk. Akkor ismerkedtem meg Lacival, Imeldával, a két Enikővel, a két Szilárddal. Velük nagyon jó barátok lettünk. Nekem az egész út egy nagy élmény volt. Sok-sok barátot szereztünk."

"Egy örök élmény marad a Vörös-árokhoz tett túra. Hihetetlen képződmény, fotón át nem lehet elképzelni, azt látni kell! A Torockói-hegység is gyönyörű volt, ahogy mentünk az úton és egyszer csak ott volt a hatalmas szikla, alatta a faluval. Elképesztő volt! Egyetlen dolgot nem tudok kiemelni, de talán azt, hogy egy hét tömény élményben volt részünk, jó közösségben."

"Jó és felemelő érzés volt, amikor a temetőkben dolgoztunk, segédkeztünk. Sajnálom, hogy néhány 7. osztályos évfolyamtársunk nem csatlakozott ehhez az utazáshoz, mert életre szóló élmény és tapasztalat volt. Ajánlom minden gyereknek és felnőttnek. Nem utolsó sorban megemlíteném a szállást. Az ott lakó és dolgozó emberek nagyon kedvesek voltak és mindent megtettek a mi boldogságunkért."

"A legmeghatóbb pillanatok számomra koszorúzás közben voltak, mikor elénekeltük a magyar himnuszt. A búcsúest is megható volt, kicsit szomorúan, de inkább boldogan búcsúztam el az ottani gyerekektől, konyhás néniktől és a lelkész úrtól megköszönve a finom ételeket és a szállást. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezekben a szép élményekben és az biztos, hogy soha nem fogom elfelejteni."

Tegnap (május 8-án, kedden) jó hangulatban tartottuk meg a három értékelő órát. Sok minden szóbakerült az utunkkal kapcsolatban. Először is minden diák röviden összegezte az utazáson szerzett élményeit. Mi felnőttek arra voltunk kíváncsiak, mit adott a gyerekeknek a néhány együtt töltött nap. Mi volt a legnagyobb élményük, mi volt a számukra legmeghatóbb pillanat, mi volt a legviccesebb dolog a táborozás során. Kíváncsian beszéltük át, hogyan alakultak az gyulafehérvári "Böjte" gyerekekkel a további kapcsolatok. Meglepően sokan vették fel egymással a kapcsolatot e-mail, közösségi oldalak, vagy akár telefonon keresztül. Szintén meglepő volt, hogy a diákok legtöbbje meghatározó élményként élte meg a közös munkát és a koszorúzásokat. (Ajánlom ezt leginkább azoknak a szülőknek, akik azt gondolták, hogy dolgoztatni visszük a gyerekeket - mert sajnos volt ilyen) S persze érdeklődéstől és vérmérséklettől függően a gyerekek más és más programot neveztek meg, mint nekik leginkább tetszőt. Jó érzés volt, hogy még a korai keléseket is elnézték, s hogy egytől-egyig kiemelték az esti blog írásokat és fénykép válogatásokat, mint a az egyik legélvezetesebb részét a táborozásunknak. Többen tartották fontosnak megemlíteni a vendéglátóink kedvességét, különleges vendégszeretetét, a Gudor lányok segítő közreműködését, vagy a konyhás nénik gondoskodó figyelmességét.
A visszaemlékezéseket követően javaslatokat tettek a gyerekek az utolsó napi kövünk feliratára - így megszületett végre a teljes "kollekció". Íme az utolsó nap esszenciája: S(j)ÓRA HANGOLVA.
Ezt követően hozzáláttunk a csütörtöki diavetítéssel egybekötött élménybeszámoló összeállításához, a bemutatandó képek kiválogatásához. Mindenki megfogalmazta azt is, hogy miért ajánlaná a mostani 6. osztályosoknak jövőre a Határtalanul! utat, illetve azt is, hogyan keltenék fel az érdeklődését azoknak a társaiknak, akik nem vállalták az utazást.

Hahó erdélyi csavargók!

Kedden 3 órában foglaljuk össze a velünk történteket. Jó jel, hogy ma mindannyian mosolygósan érkeztünk a suliba. Voltak összekacsintások, mindannyian tudtuk, éreztük, hogy most egy kicsit különlegesebbek vagyunk mint azok, akik itthon maradtak. (Szerintem már kezdenek irigykedni, akik nem vállalták az utazást velünk.)

Tehát várom keddre (holnapra) az idegenvezetés szövegét azoktól, akik még nem adták le. Továbbá a 3., 4. és 5. órában találkozunk mindannyian, akik jártunk a határon túl. 

Csütörtökön tovább adjuk az élményeinket, hiszen diavetítéses élménybeszámolóra hívjuk a 6. osztályosokat (hogy kedvet kapjanak jövőre a Határtalanul útra) és azokat a 7. osztályosokat, akik nem voltak velünk. (hogy lássák, mit hagytak ki.)

Az utolsó nap képei:
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulHatodikNapValogatas

A kiránduláson készült portrék:
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulPortrek

A tervezett időben, fél kilenckor útra keltünk. Nagy várakozással indultunk útra, hiszen ez az utolsó nap is sok különlegességet tartogatott. Elsőként Nagyenyed, iskolánk névadójának, Kőrösi Csoma Sándornak az iskolájába látogattunk. Megnéztük a világhírű természettudományi gyűjteményt. A gyerekeket is lenyűgözte a kiállítás hallatlan gazdagsága. Sas Ili néni rögtönzött földrajz órát tartott az ásványoknál, Csörsz Ili néni pedig élő biológia órára invitálta a gyerekeket. Majdnem két órát töltöttünk ebben négy szobányi különleges gyűjteményben. Ezután az udvarra mentünk, hogy megemlékezzünk a Bethlen Kollégium híres tanárairól és tanítványairól - köztük természetesen Kőrösi Csoma Sándorról. Pataki Fanni ismertetője után iskolánk himnuszának eléneklése mellett helyeztük el utolsó koszorúnkat a Kőrösi emléktáblánál. 11 óra után indultunk tovább Torockóra. Útközben folytatódott a diák idegenvezetés. Androvics Zoli különleges gondossággal összeállított vezetést tartott nekünk a Torockói-hegységről. Torockón a fél órás szabadprogram alatt a gyerekek a vajornál játszottak leginkább, és természetesen fotózták a különleges szépségű faluképet és környező tájat. Ezután közösen látogattuk meg a Múzeum gazdag néprajzi gyűjteményét, majd együtt sétáltunk el a mai napig működő vízimalomhoz. 2 órakor indultunk tovább Tordára. A napi programok közül ezt várták a legnagyobb izgalommal a gyerekek.

Kedves Blogkövetők!
Egy tartalmas, és igazi különlegességekben gazdag nap után hazaértek az erdélyi csavargók. Május 4-én, éjjel 1 órakor tolatott be a buszunk az iskola elé.
No de nézzük az utolsó napunkat:
A búcsúzkodás már előző este elkezdődött. A gyulafehérvári gyerekekkel elérhetőségeket cseréltek a mieink. Csírázó barátságokat eredményezett ez a néhány együtt töltött nap. Sőt, úgy láttam, volt, akinél a kamasz szerelem is lángra lobbant. A búcsúzkodás reggel tovább folytatódott. Gudor Botond tiszteletes úr és családja kedves szavakkal köszönt el a csapattól. Elismeréssel beszéltek a gyerekek érdeklődéséről és az ott végzett munkájáról. Büszkén hallgattuk az elismerő szavakat. A konyhás nénik hasonlóképp vélekedtek a dunakeszi csapatról. Fantasztikus volt hallani, hogy mindannyian visszavárnak bennünket.
Mi is hasonló érzésekkel keltünk útra. Mindvégig élveztük a Gudor család szerető gondoskodását, különleges vendégszeretetét. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Szívünkbe zártuk őket.

Kedves Blog olvasók!
Felébredt a tábor, már sokkal hamarabb, mint ahogy az ébresztő lett volna. Legalábbis az új épületben a fiúk. A lányokat alig lehetett kiverni az ágyból.a másik épületben.
Folyik a pakolás. (Nem könnyű dolog)
A reggeli már az asztalon: sonka, kenőmájas, kockasajt, tea.
Mozgalmas éjszakánk volt. 2 lopakodót fogtunk az éjjeli sötétben. Egyszer csak arra riadtunk éjjel fél kettőkor, hogy valami csörrent odaint az udvaron, s mintha kuncogás is lett volna, surranó hangokkal. Hát így is volt. V. futott el a kerítés tövében, majd kisvártatva T. is megérkezett. Nem volt szerencséjük, fülön csíptük őket Sas Ili nénivel.
Ma 3-ig a Tordai sóbányába kell érnünk. Ezért sietünk. Így viszont úgy tűnik, hogy hamarabb érünk mejd haza. Legyenek bekapcsolva a mobilok, lehet, hogy éjfél körül már a határon leszünk.
Program: Nagyenyed, Torockó, Torda, Körösfő.
Ma ez az utolsó jelentkezésünk, WIFI hiányában már nem tudunk jelentkezni a reggeli után.

A mai nap képei:
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulOtodikNapValogatas

Na ez a geoláda keresés nem volt egyszerű történet. Megvolt a pont - a koordináták szerint - 40 gyerek és a felnőttek keresték, s mégsem találtuk meg. Viszont találtunk rengeteg medvehagymát. Szedtünk is belőle, ez lesz a reggeli kenyérre az egészséges friss zöldség. Jól jártunk, mert a tikkasztó hőségben fárasztó városi túrát mégis a természetben tudtuk befejezni. Hazafelé filmet néztünk a szászokról. Most már csak az van hátra, hogy a németesek munkáját átnézzük. Az ő feladatuk az volt, hogy a régi városfal bástyáinak a nevét fordítsák magyarra. Úgy tudom, eléggé jól ment a feladat. Csörsz Ili néni német tudása is segítette a 8 fős németes csapatot. Egyszer még telefonos segítséget is kértek. De nem akarok elébe menni a dolgoknak, holnap jelentkezem az eredménnyel.
Így esett, hogy 18 órakor tudtunk vissza indulni, s 90 km autóbusszal legalább 2 órás utat jelent.

Szóval most elmesélem a mai napunkat. Reggel kicsit később keltünk, virslit reggeliztünk. Utána elmentek Sas Ili nénivel néhányan pénzt váltani, de nem jártak sikerrel. Nem tudjuk, hogy miért. Aztán elindultunk Medgyesre. 90 km-t utaztunk, így délre értünk oda. Rövid keresgélés után megtaláltuk a Hermann Oberth emlékházat. Na, ott aztán okoztunk akkora meglepetést... Szerintem egyben ennyi látogatót, főleg gyereket - nem láttak. Rögtön össze is csődültek vagy hárman. Aranyosak voltak, segítőkészek, de sajnos semmilyen nyelvet nem beszéltek a románon kívül. Pedig szász városban, szász származású tudósnak állított emlékházban lehet, hogy a hazájukba  visszatérő német(szász) turisták miatt is érdemes lenne legalább egy németül tudó ember. Ezután a város végében felállított V-2 rakétához mentünk - s egy árnyékos zöld területen előkerült a terülj asztalkám, és megebédeltünk. 14 óra volt már, amikor a történelmi városrészbe értünk. Sétáltunk, fölmentünk az Evangélikus templomba, majd visszatértünk a főtérre. 1 óra szabadidő a gyerekeknek, majd indulás a város északi üdülő részébe a geoláda kutatásra.

Hahó Kedves Érdeklődők! Itt az erdélyi csavargók!
Megérkeztünk, bár kicsit később, mint ahogy terveztük. Az a fránya geoláda nem akart előkerülni. No meg végre kaptak a gyerekek 1 teljes óra szabadon eltölthető időt Medgyesen. Gondolhatják: irány a pénzváltó, majd az üzletek. A szomszédos kávéház fagyi kehely forgalma is jelentősen megnőtt, és a souvenir boltok is kifosztásra kerültek.
Most vacsorázunk: tárkonyos pityókalevest és pörköltet laskával. (tésztával)
Hamarosan eredményhirdetés, rövid búcsúest a vendégeinkkel, a gyulafehárvári gyerekekkel, s aztán usgyi az ágy, mert reggel korán szeretnénk indulni.
A napról csak annyit, hogy olyan dolgokat is láttunk, amit ezidáig még én sem. (Pedig nem sok ilyen van Erdélyben) Hamarosan jelentkezünk a képekkel és a napi híradással. Addig is szép estét mindenkinek.
Ui.: csütörtök éjjelre és péntek hajnalra ne tervezzen senki programot, mert meglehet, hogy hamarabb érkezünk a vártnál.

vasárnapi kő:

hétfői kő:

keddi kő:

Ma reggeli képek
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulEbredATaborMajus2An

Szép Reggelt kívánunk!
Az éjszaka eseménytelenül telt el. (Hál' Istennek) Ma kicsit tovább hagyjuk aludni a gyerekeket, hiszen az eddigieknél valamivel lazább napot terveztünk. Az úti célunk Medgyes, egykori szász központ. Lesz egy kis német nyelv felfrissítés, egy kis történelem, egy kis fizika, a rakétatechnika úttörője, a medgyesi születésű Herman Oberth kapcsán és végül egy csipet modern technológia. Medgyesen ugyanis geoládát (is) fogunk keresni.

Képek a keddi napról:
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulNegyedikNapValogatas#

Kedves Szülők!
Minden nap fölolvassuk a bejegyzéseket. A gyerekek nagyon várják, kérdezgetik, hogy az ő anyukájuk, apukájuk írt-e már? Kérjük, hogy egy-egy rövid üzenetet küldjenek a gyerekeknek! Nagyon várják!

Üdv mindenkinek így takarodó előtt!
Lebonyolódott a vetélkedő. A feladatok a következők voltak:
1. Csapatnév választás
2. 4 soros rövid versike írása, ami kapcsolódik a táborhoz
3. Activity (A feladványok: Ili nénit megharapta a szarvasbogár; Temető takarítás; Erzsi néni elsüllyedt a dagonyában; Sz. bebújt az ágy alá - ez utóbbi egy kis magyarázatot igényel. Tegnap takarodókor találtunk egy lánykát az egyik fiú szobában az ágy alá bebújva. Gondolta, hogy nem vesszük észre??)
4. Térképen meg kellet mérni a ma megtett útvonalat, és  ez alapján leírni a megfelelő km számot. (Gyulafehérvár - Zalatna - Abrudbánya - Verespatak és vissza, rövid kitérővel Magyarigenbe)
5. Találós kérdések
6. Gólya viszi a fiát - a parókia udvarán lévő fenyők között szlalomozva)
7. Plüss figura elkapása bekötött szemmel, tapsra engedve
8. Homlokhoz szorított páros labda hordás előre kijelölt távon.

Vacsora előtt összeállt a stáb, akik kitalálják és megszervezik az esti játékos, ügyességi vetélkedőt, a vendég gyulafehérvári gyerekekkel. Mindjárt indul a banzáj. Lesznek benti és kinti, gondolkodást, humort, ügyességet és leleményességet igénylő feladatok.
Remélem, hogy a képekkel még este tudunk jelentkezni.

Kedves Érdeklődők!
Túl vagyunk a vacsorán. Ma húslevessel és rántott hússal kedveskedtek nekünk a konyhás nénik és a vendéglátóink. Repeta is volt, nagy sikere volt a gyerekeknél. Mindenki degeszre ette magát.
A napunk történetének elmaradt része:
Sikerült lejutnunk a római kori aranybánya tárnájába. Hallatlanul érdekes volt, s egyben félelmetes is. Nagyon sok mindent tudtunk meg a korabeli aranybányászatról. A legijesztőbb az volt, amikor elmesélték, hogy itt Verespatakon a bányában való munkát 12 éves korban kezdték el - tehát gyerekkorban. Több tonna kőzetet kell megmozgatni néhány gramm aranyért. Mindent kézi erővel végeztek, pakolták és tolták a csilléket a tárnában. Sokszor lent aludtak a bányában. 1 tonna kőzetből 15-16 gramm aranyat lehet maximum kinyerni. Ezen a részen órási arany és ezüst mennyiség van - 25 évig lehetne még bányászni.

Kedves Érdeklődők!
Ma is volt aranyos sztorink. Verespatakon úgy ebédeltünk, hogy kirakodtuk a hűtőládából a piactéren az ételt, és mindenki magának készítette, amit éppen megkívánt. Tejet kaptak mellé a gyerekek. Mivel piacon voltunk, nem voltam rest kínálni a portékát:
- Itt a tej, a finom tej! van még a tejből, a finom tejből!
Jöttek is a gyerekek sorban, elég jól fogyott az árú. M. másodjára állt sorba és közben ezt mondta:
- Én még sohasem ittam tejet, de eztán már fogok.
Nos kedves szülők! A gyerekek megszerették itt a táborban a tejet. Eztán már reggelire is lehet nekik nyugodtan kínálni.

Üdvözlet a blogozóknak Gyulafehérvárról!

Ma is nagyszerű nap áll mögöttünk. Voltak megható, megragadó pillanatok. A gyerekek kezdik érezni, miért is vagyunk itt. Az apró szilánkok lassan összeállnak. 

Szóval Zalatna határánál, az ompolygyepűi mezőn több, mint 600 magyart mészároltak le az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az ellenünk uszított románok. A megdöbbentő kegyetlenséggel végrehajtott kivégzések után a halottak temetetlenül maradtak. Nőket, lányokat gyaláztak, gyerekeket öltek meg. Sajnos az emlékmű elég rossz állapotban van. Az előoldalán a tábla teljesen leütve, a hátoldalán pedig kalapács ütések nyomai látszanak. Büszkék voltunk a gyerekekre. Koszorút helyeztünk el az emlékműnél. Méltóságteljesen, fegyelmezetten, átérezve a pillanat fontosságát.

Napsütés szép reggelt kívánunk!
Íme az ébredező tábor!
https://picasaweb.google.com/109431616293676180750/HatartalanulEbredATaborMajus1En

Már terjengenek a reggeli finom illatok az épületben. Ínycsiklandó! Rántotta, szalámi, tea. S akinek ez nem lenne elég, desszertnek kenhet magának áfonya vagy birs dzsemes kenyeret.

Mai napunk hosszúnak ígérkezik. Zalatna, Abrudbánya, Verespatak - tehát az Erdélyi érchegység, az aranynégyszög. Verespatakon a római kori tárna meglátogatása majd a bányamúzeum.
Útközben emlékezés az erdélyi vérengzés áldozataira az ompolygyepűi emlékműnél.