2012. május 9., szerda

Az alábbiakban néhány véleményt olvashatnak a gyerekek tollából:


"A tábor nagyon jó volt. Nagyon sok jó élményben volt részem, akadályversenyektől kezdve a túrázásokig."

"Talán ami legjobban tetszett, a kirándulások voltak. Nem csak a szabadban lehetett szép tájakat látni, de ha valaki nem csak a barátaival beszélt vagy aludt a buszon, akkor az ablak túloldalán csoda szép helyek tárultak elénk."

"Esti programként ami nagyon tetszett, az a vetélkedő volt."

"Ajánlanám a mostani hatodikosoknak, mert nagyon szép. Én mindent kiemelnék nekik, mert Erdély valami csodálatos. Erdélyre nincsenek szavak."

" A legjobb élmény egyértelműen az volt, amikor minden este leültünk és megnéztük az aznap készült képeket, és írtunk a blogra. De vetekszik vele a kedd esti akadályverseny. Ez volt az egyik legjobb utazásom!"

"Az itthon maradt évfolyamtársaimnak azt tudom mondani, hogy lemaradtak egy felejthetetlen utazásról."

"Nekem az volt a legjobb élményem, amikor 187 magyar honfitársunk sírkövét tisztítottuk. Akkor ismerkedtem meg Lacival, Imeldával, a két Enikővel, a két Szilárddal. Velük nagyon jó barátok lettünk. Nekem az egész út egy nagy élmény volt. Sok-sok barátot szereztünk."

"Egy örök élmény marad a Vörös-árokhoz tett túra. Hihetetlen képződmény, fotón át nem lehet elképzelni, azt látni kell! A Torockói-hegység is gyönyörű volt, ahogy mentünk az úton és egyszer csak ott volt a hatalmas szikla, alatta a faluval. Elképesztő volt! Egyetlen dolgot nem tudok kiemelni, de talán azt, hogy egy hét tömény élményben volt részünk, jó közösségben."

"Jó és felemelő érzés volt, amikor a temetőkben dolgoztunk, segédkeztünk. Sajnálom, hogy néhány 7. osztályos évfolyamtársunk nem csatlakozott ehhez az utazáshoz, mert életre szóló élmény és tapasztalat volt. Ajánlom minden gyereknek és felnőttnek. Nem utolsó sorban megemlíteném a szállást. Az ott lakó és dolgozó emberek nagyon kedvesek voltak és mindent megtettek a mi boldogságunkért."

"A legmeghatóbb pillanatok számomra koszorúzás közben voltak, mikor elénekeltük a magyar himnuszt. A búcsúest is megható volt, kicsit szomorúan, de inkább boldogan búcsúztam el az ottani gyerekektől, konyhás néniktől és a lelkész úrtól megköszönve a finom ételeket és a szállást. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezekben a szép élményekben és az biztos, hogy soha nem fogom elfelejteni."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése