Kedves Érdeklődők!
Hazaértünk, nagyon egyben van minden. Várjuk a vacsorát - ma túrós tésztát kapunk, előtte pedig erdélyi csorba. Kíváncsian várom, hogy a gyerekek mit szólnak a kicsit savanykás leveshez. Aki már kóstolta, az tudja, hogy király a levesek között.
Szóval nézzük a mai nap rövid összefoglalóját:
Végre sikerült pénzt váltani, reggel 8-ra mentek sorban a gyerekek a szállástól 3 percre lévő pénzváltóba. Így már mindenki boldog lehet, költheti a pénzt. Ezután a várban felvettük a gyulafehérvári gyerekeket. A fiúk örültek inkább, mert több csinos, 8. osztályos lány volt közöttük. Jó hangulatban, nótázva mentünk Magyarigenbe. A katolikus templom mellett lévő '48-as síremléket kellett rendbe hoznunk. Előkerültek a cérna kesztyűk, a maszkok (aki allergiás lenne esetleg a porra), a drótkefék, seprűk, sikáló kefék. A gyerekek egy része tehát a síremléket takarította meg a mohától és a rárakódott szennyeződésektől. Más részük a közvetlen környezetét gyomlálta, míg a fiúk nagy része Cs. Ili nénivel szedték a korábban kivágott bozót bennmaradt gyökereit. Hatalmas összefogással, lelkesen folyt a munka, és láthatóan szebb lett az emlékmű és környéke, mint a munka előtt. Persze voltak lustábbak - de nem akarunk ünneprontók lenni. Minden estre a nap legnagyobb tanulsága, hogy a jól végzett munka utáni öröm az egyik legjobb érzés. Örültünk, hogy sokan érezték ma, hogy tettek valami jót és fontosat az itt élőkért, s persze saját magukért is.